Egy jó hőszigetelés egész évben kényelmesebbé teszi ingatlanunkat: télen segít a hőt bent tartani és a hideget kizárni, míg a nyári forróságok idején megóvja a házat a felmelegedéstől. A hőszigetelésre tekinthetünk úgy is, mint egy eszközre, ami csökkenti az üzemeltetési költségeket, de növeli a ház értékét. Mitől válik jóvá egy hőszigetelés? Mutatjuk.
Miért fontos a hőszigetelés?
Egy korszerű hőszigetelés jelentősen csökkenti a falak hőátadását a beltér és a külső légrétegek között. A külső környezettől való függetlenedés megkönnyíti a környezeti változásokhoz való alkalmazkodást, egyben kevesebb energia felhasználásával hozhatunk létre komfortos hőmérsékletet a lakásban. Az energiafelhasználás optimalizálása a rezsiköltségek csökkenését okozza, azaz kevesebb anyagi ráfordítással kell számolnunk a hónap végén.
Egy szakszerűen kialakított hőszigetelő rendszer egyenletes módon óvja az ingatlant, nem keletkeznek erős hőhidak. Ez a komfortérzet mellett (nincsenek hideget sugárzó falak) hozzájárul ahhoz, hogy ne keletkezzenek olyan felületek, amik vonzzák a levegő páratartalmát. A pára mindig a hűvösebb felületeken csapódik ki, ott okoz nedvesedését, ami gyakran vezet el a penészedéshez vagy gombásodáshoz. Egy jól szigetelt épületben tartózkodni egészségesebb.
Végül, de messze nem utolsó sorban a megfelelő hőszigetelés egy olyan tulajdonság, amit mindenki pozitívan értékel. A járólap mintázata ízlés kérdése, de egy jól záródó ablak és egy penészmentes fal mindenki számára előnyös. A hőszigetelés tehát döntően befolyásolja az ingatlan értékét, hiányosságai csökkentik azt, míg jó kialakítása jelentős értéknövelőnek számít.
A jó hőszigetelés teljes
A hőszigetelés kapcsán sokan csak a falazat, azaz a homlokzat megfelelő védelmére gondolnak. Egy ingatlan hőszigetelése akkor jó, ha az teljes és a homlokzaton kívül kiterjed a lábazatra, az aljzatra, a tetőre és a födémre is. Külön figyelmet kell fordítani azon szerkezeti elemekre, amik anyaguk miatt eltérő hőátadási tulajdonságokkal rendelkeznek: áthidalók, koszorúk stb. Hőszigetelés szempontjából az épületek sarkai a legérzékenyebbek.
A teljes hőszigetelési rendszer a nyílászárók is jelentős mértékben járulnak hozzá. Az ajtók és ablakok hőátadás szempontjából gyenge pontjai az épületnek, de nagyon nem mindegy, hogy mennyire. Ha a hőszigetelés utólagos kialakításában gondolkodunk, az első lépés a nyílászárók-cseréje legyen, mert az önmagában is érezhető változást hoz és a kivitelezés logikai sorrendjében is meg kell hogy előzze a homlokzati elemek felhelyezését.
Számít a méret, de nem minden
Azt, hogy egy építőanyag hőszigetelő képessége milyen, azt a hőátbocsátási tényező adja meg. Miután az érték azt mutatja, hogy mennyi hőt ad át egységes körülmények között az anyag, így egy termék hőszigetelő képessége annál jobb, minél kisebb ez a mutató. A falak hőszigetelésével kapcsolatos előírások és elvárások ebben az U-értékben vannak megadva. Egy új épület esetében az elvárt érték U≤0,24 W/m²K.
Nagy általánosságban persze igaz, hogy minél vastagabb egy anyag, annál kisebb lesz a hőátbocsátási képessége. Ugyanakkor a különböző anyagok összetétele és szerkezete eltérő, éppen ezért nem önmagában a vastagság határozza azt meg, hogy egy falazat hőszigetelése megfelelő-e. A falak ráadásul nem egyfajta anyagból állnak. Egy fal U-értékét a falazóanyag és a hőszigetelő anyag együttesen határozza meg.
Vannak további szempontok is, amiket az anyagösszetételen és a vastagságon felül figyelembe kell vennünk. Nem mindegy ugyanis, hogy a falazaton milyen sorrendben követik egymást a rétegek. A megfelelő rétegsorrend a pára mozgásának szabályozásában játszik szerepet és megakadályozhatja a falak nedvesedését. Hiába jó az U-érték, ha azzal párhuzamosan a fal nedvesedése egészségügyi és műszaki problémákat okoz.
Ezzel kapcsolatban arany szabályként elmondhatjuk, hogy a magasabb hőszigetelő képességgel rendelkező anyagokat kell a külső, azaz hideg oldalra elhelyezni. A szakszerű kialakítás szintén kulcsfontosságú: tökéletes minőségű anyagok hibás felhelyezése több problémát okoz, mint hasznot hajt.
Mivel érdemes szigetelni?
Napjainkban számtalan szigetelési megoldás létezik, a siker kulcsa pedig a megfelelő anyagválasztás és a precíz kivitelezés. Maradjunk most az elsőnél, az anyagoknál. A hőszigetelő rendszerek tulajdonságai, felhasználási felületük és költségei is eltérőek. Nem mindenhova és nem mindenhol ugyanaz a termék számít jó választásnak.
Az anyagválasztásnál érdemes olyan helyen tájékozódni, ahol sokféle minőségi anyag érhető el. A Szigatech üzleteiben és weboldalán úgy kaphatunk szakmai segítséget, hogy nem kell félnünk attól, hogy az adott szakember az általa jól ismert anyagot ajánlja mindenhova, függetlenül attól, hogy valóban az-e a legmegfelelőbb választás. Nézzük azonban meg röviden a legfontosabb hőszigetelő anyagokat
A hőszigetelő anyagoknak három nagy csoportja létezik: a műanyagok, az ásványi szigetelők és a növényi alapanyagokból készülő rendszerek. Mindegyik csoportba több szigetelőanyag és számtalan termék tartozik, amiknek egymástól is eltérő tulajdonságaik vannak, így a következőkben csak a legáltalánosabb jellemzők bemutatására szorítkozunk.
A műanyag hőszigetelők közül a polisztirol és a poliuretán a legnépszerűbb. Könnyű súlyuk miatt sokrétűen felhasználhatóak, gyorsan és egyszerűen lehet velük dolgozni. Tartósak és hatékonyak. Áruk jellemzően kedvező, így az általuk teremtett költségcsökkentéssel gyors megtérülést hozhatnak. Gyengeségeik közé tartozik az anyagok nem kimondottan természetbarát mivolta és éghetőségük. A legnépszerűbb termékek között a nyított cellás, lépésálló változatokban is elérhető, homlokzatok és padlók szigetelésére használt EPS, és a zártcellás, vízálló, keményebb, lábazati szigetelésként alkalmazott XPS említendő.
Az ásványi hőszigetelő anyagok jellemzően kőzetek olvasztásával és magas hőmérsékletű szálasításával jönnek létre: szilárdak, de gyapotra emlékeztető szerkezettel rendelkeznek. Hatékony hőszigetelő hatásuk mellett hangszigetelésként is alkalmazhatóak és nem éghetőek, ugyanakkor áruk magasabb, mint a műanyag alternatíváké. A leggyakrabban a belső falak szigeteléseként használt, üveggyapottal, vagy a homlokzatokon alkalmazott kőzetgyapottal találkozhatunk.
A legszínesebb csoportot a növényi szigetelések jelentik, amik közös jellemzőjük, hogy környezetbarát megoldást kínálnak, ugyanakkor ezen kívül kevés általános, mindegyik termékre jellemző tulajdonságuk van. Olcsó és kifejezetten drága megoldásokat is találhatunk köztük. Ebbe a csoportba tartoznak például a cellulózból, a farostból, a parafából, a kenderből, a nádból vagy éppen a lenből készülő szigetelőanyagok.
A legtöbb hőszigetelő anyag lemezes kiszerelésű és a szilárd lapokat kell a falazatra rögzíteni. Ezek a lapok néha ridegek, kemények, de vannak paplanszerű, könnyebben alakítható, ugyanakkor nehezebben rögzíthető változatok is. Népszerűek a felületen egyenletesen terülő és megtapadó habok vagy a rendelkezésre álló területeket hézagmentesen kitöltő, fújható megoldások is.
Csak akkor működik, ha jól van megcsinálva
A jó hőszigetelés akkor működik, ha a kivitelezés precíz és az adott termék előírásainak megfelelő. A kivitelezés előtt ellenőrizzük a vállalkozó referenciáit és munka közben is érdemes fél szemünket a dolgozókon tartani. A megfelelő illesztések és rögzítések garantálják a tartós és hőhídmentes végeredményt. Fontos megjegyezni, hogy a homlokzati hőszigetelés hibái utólag nehezen vagy egyáltalán nem javíthatóak, így a kivitelezéskor kell azt jól megcsinálni. Fontos, hogy a vállalkozó vállaljon garanciát munkájáért.
Mikor érdemes belevágni?
A hőszigetelést nem csak új épület építésekor tudunk kialakítani, hanem utólag is. A szigetelés korszerűsítése értéknövelő és értékálló befektetés. Komolyabb felújítások alkalmával érdemes megfontolni, hogy erre a területre is kellő figyelmet fordítsunk. Utólagos hőszigetelő rendszerek kialakítására gyakran pályázati támogatásokat vagy nagyon kedvező feltételű hiteleket is igénybe vehetünk. Érdemes ezen források feltételeit tanulmányozni és kihasználni az általuk nyújtott lehetőségeket.
Leggyakoribb hibák
Végül röviden szóljunk a leggyakoribb hibákról is, amik felesleges kiadásokhoz vagy nem megfelelő minőségű végeredményhez vezethetnek. Mivel ezek a hibák általában az egész rendszert érintik, javításuk költséges, hiszen gyakran teljes bontást és új rendszer kialakítását teszik szükségessé.
Sajnos gyakori a rossz anyagválasztás. Nem minden falazatra vagy födémre szerelhető minden típusú hőszigetelés. Például a műanyag, nem páraáteresztő szigetelések és a fafödémek vagy falak a szerkezetek káros nedvesedését, rothadását okozhatják. A lábazaton mindig masszív és vízálló szigetelést kell alkalmazni, az EPS biztosan nem való oda, de a nedvesedés elleni védelem az üveggyapotnál is fontos.
Mindig törekedjünk teljes szigetelésre. Ha csak az egyik falat szigeteljük vagy kimarad a födém, akkor jelentős hőhidak keletkezhetnek és a szigeteletlen falakon eddig nem tapasztalt penészesedés indulhat be. Alulról nedvesedő vagy felülről ázó falat ne szigeteljünk, mert az nem oldja meg a vízszigetelés hiányait, ellenkezőleg, felerősíti a problémát.
A kivitelezés során a nem megfelelő rögzítés, hanyag ragasztás, a dübelezés vagy a rögzítő háló elhagyása a szigetelés faltól való leválását okozhatja. Túlságosan vékony szigetelés nem fogja a kívánt hatást elérni, miközben később bővíteni már nem lehet a réteget, míg az indokoltnál vastagabb rendszerek úgy növelik a költségeket, hogy nem nyújtanak érdemben többlet komfortot.
Fotók forrása: Unsplash
