Az utóbbi évek nyári hónapjai komoly kihívás elé állították még azokat az egészséges embereket is, akiknek nincs ismert kardiológiai betegségük, és az idei nyár sem jelent kivételt ez alól.
Az egyre gyakoribb hőhullámok ugyanis már nem egyszerű kellemetlenséget jelentenek: az extrém meleg komoly terhelést ró a szervezetre, különösen a szív- és érrendszerre.
Nem véletlen, hogy a kánikulai időszakokban világszerte emelkedik a hőséghez köthető rosszullétek, kardiológiai sürgősségi ellátások, valamint a szív- és érrendszeri panaszok számra. A legnagyobb probléma pedig, hogy mindez nem csak a szívbetegeket érinti.
A magas vérnyomással élők, a cukorbetegek, az idősebb korosztály, a túlsúllyal küzdők vagy akár a rendszeresen sportoló, egyébként egészséges emberek szervezete is nehezebben alkalmazkodhat a tartósan 30-35 Celsius-fok feletti hőmérséklethez.
Mivel a téma évről-évre egyre több embert érint, a Haller Medical kardiológia Budapesten pedig kiemelt figyelmet fordít a megelőzésre, őket kerestük fel azért, hogy mutassák be olvasóinknak azokat a figyelmeztető tüneteket, amelyek arra utalnak, hogy a nagy hőség már extra terhet jelent a szívre.
Miért jelent extra szív- és érrendszeri terhet a nagy meleg?
A nagy meleg veszélye gyakran nem is abban keresendő, hogy megterheli a szervezetet, sokkal inkább abban, hogy az emberek nem tudják, mi történik ilyenkor, illetve miként ismerhetik fel a bajt.
A háttérben pedig egyszerű élettani folyamatok állnak: amikor a test kánikula idején túlmelegszik, az erek kitágulnak, hogy ezzel segítsék a hőleadást, a szívnek viszont ehhez gyorsabban és erőteljesebben kell pumpálnia a vért.
Eközben az izzadással jelentős mennyiségű folyadékot és ásványi anyagot veszít a szervezet, ami tovább fokozza a keringési rendszer terhelését. Egy egészséges szervezet ezt többnyire jól kompenzálja, bizonyos állapotok vagy meglévő betegségek esetén azonban ez a helyzet panaszokat okozhat.
Éppen ezért fontos felismerni azokat a tüneteket, amelyek túlmutatnak a „meleg van, ezért fáradt vagyok” érzésen. A szervezet ugyanis szinte mindig időben jelez, nekünk pedig fel kell ismernünk ezeket a figyelmeztetéseket.
6 figyelmeztető jel, ami hőség idején a szív túlterhelésére utal
Szokatlan fáradtság
Egy forró nyári napon a túlzott hőhatás miatt teljesen természetes, hogy késő délután vagy este már nem érezzük magunkat energikusnak.
Ha azonban
-
már a reggeli órákban kimerültséget, fáradtságot tapasztalunk,
-
vagy egy rövid séta, néhány lépcsőfok megtétele is szokatlanul megterhelővé válik,
érdemes komolyabban venni a tünetet.
A nagy melegben ugyanis a szív folyamatosan többletmunkát végez. Ahhoz, hogy a szervezet hőt tudjon leadni, a bőr erei kitágulnak, több vér áramlik a testfelszín közelébe, emiatt pedig a szívnek nagyobb mennyiségű vért kell megmozgatnia, gyakran magasabb pulzusszám mellett.
Mindez még egészséges embereknél is fokozza a szív munkáját, amit a folyadékveszteség tovább nehezít, hiszen csökken a keringethető vér mennyisége és növekszik a sűrűsége.
Amennyiben
-
szokatlan fáradtságot tapasztalunk,
-
ami pihenés és folyadékpótlás hatására sem enyhül,
-
esetleg légszomjjal,
-
mellkasi diszkomfortérzettel
-
vagy szédüléssel társul,
ajánlott mielőbb kardiológushoz fordulni.
Erős szívdobogásérzés
A legmelegebb napokon a szív gyorsabban ver, erősebben dobog, ami néha olyan érzés, mintha ki akarna ugrani a mellkasból. Ez önmagában még nem feltétlenül jelent szívritmuszavart, de oda kell figyelni rá!
Hőségben ugyanis a pulzus természetes módon megemelkedik. A szervezet így próbál elegendő vért juttatni a kitágult erekbe, miközben biztosítja a megfelelő oxigénellátást. Egy melegebb nyári napon emiatt némileg magasabb a nyugalmi pulzus.
Ez teljesen normális jelenség lehet, de súlyosabb folyadékhiánynál már gondot okozhat. Az izzadással ugyanis értékes ásványi anyagokat veszít a szervezet, amelyek kulcsfontosságúak a szív működésében.
Mindig nagy figyelmet igényel, ha a szívdobogásérzéshez az alábbi tünetek társulnak:
-
mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés,
-
szédülés,
-
ájulásközeli állapot,
-
nehézlégzés,
-
hideg verejtékezés.
Szintén kardiológiai kivizsgálás indokolt, ha a panaszok visszatérően jelentkeznek, több percen át fennállnak, vagy nyugalmi állapotban sem szűnnek meg, esetleg a páciensnek ismert ritmuszavara, netán más szív- és érrendszeri betegsége van.
Mellkasi nyomás vagy fájdalom
Sokan úgy gondolják, hogy a mellkasi nyomás a nagy meleg következménye, és elegendő néhány perc pihenés, hogy elmúljon.
Tény, hogy előfordulhat átmeneti rossz közérzet a hőség miatt, a mellkasi fájdalmat, szorítást vagy nyomásérzést azonban soha nem szabad automatikusan ennek tulajdonítani.
A nagy melegben a szív oxigénigénye megnő, hiszen gyorsabban dolgozik. Ha viszont a koszorúerek beszűkültek – akár anélkül, hogy az érintett tudna róla –, előfordulhat, hogy nem tudnak elegendő vért szállítani a szívizomnak.
Ennek a következménye lehet a mellkas szorító, nyomó, égő vagy más egyéb kellemetlen érzete.
Ez a panasz nem mindenkinél jelentkezik ugyanúgy. Van, aki csak enyhe nyomást érez a mellkasán, másoknál a fájdalom kisugárzik a karba, a vállba, a hátba, az állkapocsba vagy a nyakba.
Ha a mellkasi fájdalom
-
néhány percnél tovább tart,
-
pihenésre sem enyhül
-
vagy légszomjjal,
-
erős verejtékezéssel,
-
hányingerrel,
-
ájulásérzéssel társul,
az már a szívinfarktus tünete is lehet, és ilyenkor nem javasolt várni, inkább mentőt kell hívni a mielőbbi ellátás érdekében.
Szédülés vagy ájulásközeli érzés
Mivel a hőség hatására az erek kitágulnak, hogy a szervezet könnyebben hűtse magát, az izzadással pedig csökken a keringő vér mennyisége és romlik az összetétele is, ezért átmenetileg csökkenhet a vérnyomás.
Ennek következménye lehet a szédülés, a járás és mozgás során jelentkező bizonytalanságérzés, a homályos látás vagy akár az ájulásközeli állapot.
Ez a panasz különösen gyakori időseknél, magas vérnyomás miatt kezelt pácienseknél, valamint azoknál, akik vízhajtót szednek, esetleg eleve alacsony a vérnyomásuk. Gyakran már egy hirtelen felállás is elegendő ahhoz, hogy a vérnyomás átmenetileg jelentősen csökkenjen hőség idején.
Ha a szédülés vagy az ájulásérzet pihenés, folyadékpótlás és hűvös környezet mellett rövid időn belül megszűnik, általában nem utal súlyos problémára.
Amennyiben azonban
-
ismétlődik, illetve nagy melegben rendszeres;
-
eszméletvesztés követi,
-
netán mellkasi fájdalommal,
-
légszomjjal,
-
szapora szívveréssel társul,
az mielőbbi kardiológiai kivizsgálást igényel. A hőség ugyanis nemcsak önmagában okozhat rosszullétet, hanem egy addig fel nem ismert szívbetegség első jeleit is felerősítheti.
Nehézlégzés
Nehézlégzés kánikula idején nem csak akkor alakul ki, amikor erősen fülledt vagy annyira forró a levegő, hogy lélegezni is nehéz. Ez a panasz gyakran arra utal, hogy a szív már egyszerűen nem tud lépést tartani a légzéssel, az oxigénbevitellel.
Melegben gyakran természetes, hogy intenzív fizikai terhelés hatására gyorsabban vesszük a levegőt, de amikor a légszomj már kisebb terhelésre vagy akár nyugalmi állapotban is jelentkezik, azt mindig érdemes komolyan venni.
A hőség miatt ugyanis a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, miközben a szervezet hűtését is ellátja. Ha a szív teljesítőképessége valamilyen okból csökken – például szívbetegség miatt –, ez a többletterhelés könnyen légszomjhoz vezethet.
Kiemelt figyelmet érdemel a nehézlégzés, ha
-
hirtelen alakul ki,
-
mellkasi fájdalommal,
-
köhögéssel,
-
hideg verejtékezéssel
-
vagy kékes ajakszínnel társul.
Ezek a tünetek sürgős ellátást igényelhetnek, de az enyhébb, rendszeresen visszatérő panaszok esetén is érdemes kardiológiai kivizsgálást kérni, mert a légszomj gyakran a szívbetegségek egyik korai tünete.
Bokaduzzanat
A bokaduzzanatot sokan a nyári hőség természetes velejárójának tekintik, aminek a magyarázata, hogy a kitágult erek lassabban juttatják vissza a vért a szívbe, a folyadék pedig kilép a szövetek közé.
Az enyhe, csak estére jelentkező duzzanat önmagában még nem feltétlenül kóros, különösen hosszabb ülés vagy állás után.
Ha azonban a bokaduzzanat
-
rendszeresen jelentkezik,
-
egyik napról a másikra fokozódik,
-
mindkét lábat érinti,
-
napközben is fennáll
-
vagy légszomjjal,
-
fáradékonysággal
-
és gyors testsúlynövekedéssel társul,
az már szívelégtelenségre is utalhat és kardiológiai kivizsgálást sürget.
Milyen tünetek esetén indokolt a sürgősségi ellátás?
A hőség okozta rossz közérzet és egy súlyos kardiológiai panasz tünetei között néha nehéz különbséget tenni. Éppen ezért fontos tudni, hogy melyek azok a tünetek, amikor nem szabad várni a sürgősségi ellátásra.
Azonnali mentőhívás indokolt a következő esetekben:
-
erős vagy tartós mellkasi fájdalom, amely a karba, a vállba, a hátba vagy az állkapocsba sugárzik,
-
hirtelen fellépő nehézlégzés,
-
ájulás,
-
zavartság
-
vagy eszméletvesztés alakul ki,
-
illetve a panaszokat hideg verejtékezés,
-
hányinger
-
és rendkívül erős gyengeség kíséri.
